Csak a gyümölcs télen nyáron

Ez a befőzés dolog nem hagy nyugodni. A sok finom illat, meg az a rengeteg szín!

Olyan elképzelhetetlen most, hogy karácsonykor mennyire tud hiányozni a szilvalekvár a flódniból...mármint a megfelelő lekvár. Néha egy szép barackszíntől is összefut a számban a nyál, de ami elérhető, az tele van cukorral. Sajnos már olyan mélyre ástam magam az egészséges táplálkozás utáni kutatásba, hogy nem esik jól, ha csak  megsejtem is.

Megfőztem egy adag baracklekvárt, egész pontosan egy üveggel ... na jó, egy kisebb üveg lett csak. Főzés közben kóstolgattam, és úgy döntöttem, hogy kell bele valami édesítés. Így a kókuszcukor mellett döntöttem. A színe sajnos kicsit sötét lett, ami biztos a cukor miatt történt, viszont nem a szememmel érzem az ízeket, úgyhogy ez sokadlagos szempont nálam.

Ma viszont kipróbáltam a nedves dunsztot szilvával. Az eredményről még nem tudok beszámolni, de amiket olvastam róla biztatóak. Holnapra ismét egy másik eljárást tervezek kipróbálni, mégpedig Antalvali oldalának ajánlására. Kicsit szkeptikus vagyok a tetőben található gumi miatt. Egy kuktában történő csírátlanításra is sor fog kerülni a holnapi napon.

Már nagyon izgulok! Remélem telerakhatom majd a pince polcait, persze csak miután felkészítem őket erre az új helyzetre.

A paleo lekvár dilemmája

Nagyon szeretem a lekvárt! Ha lekvár, akkor nekem barack. Az erdei is nagyon jó, az a mélylila, egyszerűen szemet gyönyörködtető. Számomra túl tömény, de a paleo flódnimba karácsonykor hiányzott a megfelelő szilvalekvár, és mióta gesztenyelisztet is van hol vennem, abba szívesen tennék paleo-baracklekvárt. Szerencsére elég ritkán áhítom az ilyen édességeket, de a családomnak, akik az én konyhámból esznek és nem olyan elhivatottak, szeretnék minél kisebb kárt okozni az egészségében.

Nem győződtem meg affelől, hogy létezik paleo lekvár. Tavaly életemben először lekvárokat főztem. Szilvát, és barackot. A szilva híg lett, a barack meg nekem édes. Elég tudatlan voltam hozzá, hogy mindenbe tegyek cukrot. A férjemnek, meg a nem paleo szemléletű fogyasztóknak ízlett, csak hát én nem ettem belőle.

 

Sokmindent lehet olvasni a neten. Amit magyarul, és angolul olvastam, az nem mindig fedte egymást. A paleo égisze alatt vannak keményvonalas, és egészen megengedő követők is. Dióhéjban, a következőkre jutottam:

• a gyorsan felszívódó szénhidrát nem barátja a májunknak (se).
• A gyümölcs már alapból is csak kis mennyiségben lenne megengedhető, nemhogy ilyen tömény formában, mint pl. lekvár, vagy akár aszalvány. Ezeket csak egész csínyán lehet fogyasztani.
• A lekvárkészítéskor hozzáadott cukor elhagyása, vagy a klasszikus fehércukor pótlása valami kevésbbé kártékonnyal (pl. méz, xilit stb.) jobb, de nem a legjobb. (Ráadásul a xilit hasmenést is okoz legtöbbünknél.)
• A magas hőfok a gyümölcsben található, emésztést támogató emzimek gyilkosa, azaz újfent csak terhet ró a szervezetünkre.

Azaz: az aszalás lehet az egyik legüdvösebb kiút. Aszalványból pedig, néhány órás áztatás és egy rövidke turmixolás után nagyszerű lekvárt készíthetünk! (Ez saját tapasztalat!) És mivel a bolti aszalványokkal szemben vannak kételyeim, most aszalógépet keresek. Ennyivel tartozom a szeretteimnek.

Teszem hozzá: SZERINTEM! A kísérleteimet megosztom majd veletek.

A legértelmesebb összefoglalók, és linkek a témában:
Paleovital
Lénárt Gitta blogja

Terítő testreszabása

Nem egy varázslat ugyan, de hosszú idő után erre futotta időm először.

A viaszosvászon terítő csúszkálása, a folyton lifegő sarokrész igazgatása már beépült a rutinok közé, de csak úgy, mint ahogy a forgalom zaját és bűzét megtanuljuk elviselni. Ha lehet, mégsem kérek belőle. Így aztán egy délután, mikor már dolgozatot nem kellett végre javítani, és egyébként sem voltam képes semmi agyas dologra, nekiláttam sarkot varrni. Hallani lehetett ahogy az agyam varrós sarkában szétszaladtak a pókok, mikor beindultak a rozsdásodó fogaskerekek. Hajtogattam a terítőt így, úgy, amúgy, mire ráébredtem az nagyszerű egyszerűre, és 4 db vonalat varrtam! Aztán méretre vágtam a túllógó anyagrészeket, és tadaaaam!

 

 



Díszpárna / Cushion

Meguntam a burkolatlan párnákat, és a szanaszét heverésző használatlan pulcsikat. A kettőt ötvözve végre nekiláttam és megvarrtam ezt a két huzatot.

Nagyon fincsi, puha lett mindkettő. Nagyon kényelmes rajtuk feküdni, kár, hogy ilyen tevékenységre csak ritkán adódik lehetőség.

Szívesen :)

Szívesen és négyzetesen :)

Egymáson :)

Virágos ágytakaró

Végre egy kis szusszanás!

Nagyon kevés időm van sajnos varrni, vagy bármit kézimunkázni. Arról nem beszélve, hogy a képszerkesztő program használatának kitapasztalása is sok időt igényel, viszont igen gyorsan elfelejtem amit megtanultam benne :) Úgy tűnik taszítom a képszerkesztés tudományát!

Íme a legeslegutóbbi varromány, egy ágytakaró. A falvédőről még nem írtam, ami pont mellette lóg a falon, de ami késik nem múlik.

Igyekeztem megismételni a falvédő motívumait az ágytakarón, így jött létre ez a három nagy és négy kicsi virág. Szinte azonos anyagokból kerültek fel, gépi applikációval. Sajnos a kézimunka istene (vajon hogy hívhatják?) nem volt kegyes velem. A nem sok varrásra fordítható időm nagy részét hibaelhárítással töltöttem, de nem jártam sikerrel. Kénytelen leszek szakember segítségét kérni a beteg gépemhez. Egy másik, eladásra szánt, bedobozolt korábbi gépet szedtem elő, és ezek után el is gondolkodom, hogy vajon érdemes e eladnom, vagy tartsam meg mentőövnek....

Remélem a Nagylány örült az ajándéknak!!!!

200*90 cm

Virág a virágban (50*50 cm)

Virágos ágy 

 

 

 

Lila virág (50*50cm)

Iglu dobozokból / Recycled igloo

Ezt a Pinteresten találtam, de nagyon tetszik!! Dustin Evans képei egy színes igluról, amit üdítős meg tejes dobozokból építettek ilyen szép színesre :)

Source: littlewhitelion.com via Annamária on Pinterest

A farmer új élete /New life of jeans

Az egykor megkezdett póló-sorozatomnak még nincs vége! Rengeteg ötletet találtam már másoknál, amiket még nem osztottam meg veletek, de most a farmerre irányult a figyelmem. Így találtam többek között foltosvirágra is.

A szombat varrós ünnepnap volt számomra. Melipatch, akiről már többször írtam, három új technikáról okította a megjelenteket. Csodaszépségeket láttunk! Azért is vagyok oda ezekért a kis/ nagy összejövetelekért, mert 40-50 másik fanatikussal szívhatok egy levegőt. Mindenki a "tanári asztal"
körül akar lenni mikor magyarázat hangzik el, majd rohan a varrógéphez, hogy mihamarabb megvalósítsa a hallottakat. Lássuk be, ez tanárként - lévén hogy ez lennék a való világban - számomra kicsit szürrealisztikus. Nemcsak a varrás maga, de a lelkesedés is körültekeri az ember fülén a szája széleit, aztán vagy 2-3 napig (halrudacska ide vagy oda ...grrrrrr) igen jól bírja a gyűrődést!

Egy kedves Varrótestvéremnél láttam egy varrókészletet, ami naaagyon megtetszett! Egy  mappát húzott be a saját, szilánkos technikával készített textilhuzatával, de tökéletesen megvarrva! Egy másik kedves résztvevő pedig olyan módon vegyített két technikát, ami eszembe se jutott volna, pedig elég kézenfekvő megoldás. Remélem egyiküket sem sértem meg vele, ha közlök ezekről egy-egy fotót. Ha mégis, kérem jelezzétek, és leveszem a képeket!

Mappa huzatban! / File in cover

Rojtos táska, kicsit másképp / Ragged bag of jeans

A lent linkelt oldalon pedig a farmerból mappa, mintha csak direkt lépett volna ma elém, hogy megtaláljam!

Kérem az univerzumot, hogy adjon sok használt farmert, és mégtöbb időt, hogy azokból megvarhassam azt a rengeteg dolgot, ami befészkelte magát a fejembe! Ha tudnátok, hogy ez mind még csak egy picike töredéke annak, hjaj, de nehéz aludni, mikor ennyi minden vár rám, mint Michaelangelora a márványtömbök! Csak nálam a rongyok akarnak új életre kelni.


foltonvirág: Felújítva: Koszos volt és foltos, ez lett belőle:....