Csatos meitai (sk)

Végre elkészült!!

Igaz, ennek már vagy két napja, de mivel nem tudtam szép képeket produkálni, hát vártam, hátha kisüt a nap, és akad valaki, aki kezeli majd a gépet ezzel egy időben. A kettő egyszerre valahogy azóta sem jött össze, én viszont nem várok tovább!

Egy-két magyar meitait vettem alapul, de a vastag anyag és a tapasztalt varrónő (khmkhm...hheheeheeheee) miatt a munka lassan haladt. Miután a varrógépszerelő volt az ötvenedik, aki a farmervarró tű teflon bevonatát dicsérvén meggyőzött, hogy a céleszköz nem kicsit segítene, beszereztem A tűt, A cérnához! (Hamarosan fotó is lesz róla:D) Szóval innen lettek a dolgok egy kicsit gördülékenyebbek. A részletekről majd egy későbbi bejegyzésben írok, ha érdekel egyáltalán valakit, közeli fotókkal akár, bár ezt már egy angol nyelvű oldalon alaposan kivesézték....csak hát ugye nem mindenki tud angolul, tudom én azt.

Na de mielőtt még elszólitana a kötelesség, aki egy majd két éves lányka személyében van jelen az életemben, gyorsan csatolom a képeket....amin ő is rajta van:

A helyszín ugyan nem Albion, de ködös és homályos, az biztos :) Sajnos a szép kis hímzett virágomat kitakarja a sisaktartónak szerkesztett nyelvecske, de ami késik nem múlik.

Mi volt számomra a legnagyobb kihívás? A tömés. Most sem tudom, hogy kellene megoldani, hogy igazán jó eredményt kapjak. A vállpántoknál okozott ez gondot, a derékpántnál nem, mert ott a body belevarrásánál amúgy is adódott egy nagyobb lik, amin könnyen ki lehetett bélelni az öv részét. De a vállpántok!!! Ááááááááááá....

Amint megtudok róla valami rafinált megoldást, közzé is teszem, de még kutatok ez ügyben. Kaptam olyan javaslatot, miszerint hagyjam a vállpántot oldalt nyitva egy nagyobb szakaszon, és már színére fordítva tömjem meg, majd így varrjam össze. Ez biztosan működne is, de és szerettem volna, ha kívül nem látszik a varrás, így most enélkül oldottam meg, de nem is volt egyszerű.

Ahogy azt a férjem mondta: ' A következő majd jobban megy!'
Hehh! Végülis maradt még annyi anyag, hogy mégegyet összepakoljak, de azért előbb letesztelgetem, hogy a jelenlegi megoldások működnek e. ( Lásd, a sisak rögzítése használatban, azon kívül, a szivacsok vastagsága, stb.)

(Remélem holnapra végre két gomblyukkal bentebb leszek, és feltehetem a hálózsákra is a pontot!)

Petrezselyem az erkélyen :)

Tegnap kimentem  a déli fekvésű erkélyünkre, hogy véget vessek a muskátli fagyoskodásának, és nagy örömömre ezt láttam:

Nem is reméltem, hogy október végén én még ennyi petrezselymet fogok a saját "kertemben" szedni!:) A zeller is körülbelül ennyi, és ilyen volt, de az már be is töltötte a sorsát.

Miközben ezen örvendeztem, észrevettem, hogy még a muskátlin is vannak bimbók. Nagy döntés előtt állok: bevenni, vagy kint hagyni? Egész nyáron irigykedve néztem a nálam évekkel szakavatottabb szomszédnénik muskátlijait (én idén ültettem először :)), akiknek még most is virul ezerrel! Nem udom mitől. Lehet, hogy többet beszélgetnek velük? Mi még bubrékot is fújtunk nekik a nyáron....

Mindenesetre megfogadtam, hogy jövőre okosabb és olvasottabb leszek a témában, és tele pakolom fűszernövénnyel meg paradicsommal az erkélyt :) Kérdés, hogy az idei muskátlik vajon megélik e ?! Remélem.

Hordozós takaró

Készítettem két képet a hordozós takarónkról kiterítve, hogy ne csak akcióban legyen látható.

Belül egy réteg polár,

kívül egy réteg vízlepergető anyag. Ilyet most is lehet venni a méterárukban.

A mérettel még adós vagyok, mert nem igen látható, de mivel az anyag nem fekszik szépen, hát nem is lenne valós az adat, csak körülbelüli. Alul egy gumi húzódik meg  aházában, amit jobb oldalon lehet állítani, ez látható a fülecske alatt. A nyakhoz eső sávban is egy gumi van befűzve, ami szintén állítható.

A képek elkészítése nem kis kihívást jelentett számomra, mert ha anya egyszer leterít valamit a földre, az csakis azért lehet, hogy az ember lánya rámásszon!!! El sem merem árulni, hány képbe került, míg végül se kéz, se láb nem található rajta! :)

Elegáns táska befejezve!

Végre vége! Már a célszemélynél pihen az én kis Mount Everestem.

Sikerült a cipzár kérdést is megoldanom, így a külső és a belső réteg közé varázsoltam. A bélésre géppel varrtam fel, de a külső, horgolt felülethez azért kézzel varrtam oda. Egyrészt a gép alá tuszkolni művészet lett volna, biztos, hogy a fonalat megnyújtotta volna a gép, ráadásul egy rövidke anyagdarabról volt szó, amit még így is hamar meg lehetett varrni szépen.

A bélése szürke szatén lett. Örülök, hogy találtam hozzá egy ennyire hozzáillő gombot, mert szerintem nagyon feldobja. A mintát a Ravelryn találtam....hol máshol:)

 A virágról már írtam bejegyzést korábban, most viszont már a teljes horgolmányt is bemutathatom:



Babahálózsák... majdnem kész

Régóta terveztem, de mindig volt valami előtte a listámon. Mivel Hangának szüksége lett egyre, nekiláttam megvarrni. Szabásmintául egy kölcsön kapott hálózsák szolgált, amit körberajzoltam kifordítva. Ezúttal igyekeztem pontos lenni. Meghosszabbítottam kicsit a mintát, mert az eredeti már kicsinek tűnik.

Tanácstalan voltam a rétegeket illetően. Kívül egy polár, egy réteg vlies és belül egy réteg fehér flanel mellett döntöttem. Már most látom, hogy kár volt, mert ez iszonyú meleg lesz a mi lakásunkban, úgyhogy tervbe vettem a következőt, ami alá nem csak egy szál bodyban fogom bedugni a gyereket :)

Egyelőre főleg a díszítésén éltem ki magam. Életemben előszöt kukacoztam, és nagyon tetszik.... ahogy elképzeltem. A neten talált elkészítési leírásokkal szemben én külön varrom össze a külső rétegeket és a belsőt, helyet hagyva a cipzárnak oldalt. Most nem részletezem, hogy ezzel milyen kalandjaim voltak ma:)

Had álljon itt néhány képes dokumentum a pillangókról és az applikált virágocskáról:

Azt reméletem látszani fog majd a zöld cérna, hogy ezzel is szín kerüljön a hálózsákra, de a polár elnyelte.

Az első igazán igazi aplikációm ez a virág, és ezt is nagyon jó volt csinálni.

Itt látható a cipzár helye is szélen....de már nem volt türelmem, fel kellett tennem a képeket:)

Sapka wellsoftból

Ha minden igaz, akkor ez a nagyon "szőrös" anyag a wellsoft. Nagyon fincsi puha, és meleg, de varrni nem egyszerű. Ahol belevág az ember, úgy hullik a szösz, mintha vedleni akarna a drága. Én már csak csupasz parkettán vagyok hajlandó ezzel foglalkozni! Ezen kívül ha két rétegnél több kerül a talp alá, vagy - mint esetemben- más anyag is bekerül a képbe, akkor már nagyon nehéz a rétegeket összefogni úgy, hogy ne csússzanak el. Ebből kifolyólag a tetejét én már csak kézzel varrtam fel.

Még tavalyról maradt itthon zöld pólóanyag, amit már akkor is sapkabélésnek vettem, de most fel is használtam e célra:)

Nekem nagy szívszerelmem lett tavaly ez a szép anyag, és most is nagyon szeretem ráadni Hangára, mert élmény hozzányúlni! Kötőkét megint nem tettem rá, mert nem láttam szükségét.

Régi új varrógép

Varrásos értelemben szerelmes lettem! Készítgetem a csatos meitait, amire úgy vágyom már régóta. Na persze nem csak egy military natur verzióban gondolkodom, bár a kevdenc színeim szerint akár olyan is lehetne. Szóval dekorálom is...na nem nagyon, csak szolidan. Az én kis fiatal Singerem nem bírja a gyűrődést, a kihívást jelentő farmervarró cérnát, a vastagabbnál vastagabb anyagokat! Nyűgös. Tombol. Ellenáll. Így aztán kénytelen voltam a halom maradékanyag, és félkész termék alól kibányászni a Naumannt, ami egész asztallal érkezett hozzánk az én drága nagybátyám jóvoltából. Nem mellesleg anyukám és a testvérem is sokat segítettek, hogy ide kerülhessen.

Még friss a kapcsolatunk, de sokat ígérőnek látszik. Szeretem a hangját, ahogy duruzsol, és azt a könnyedséget, ahogy dolgozik! Igaza van azoknak, akik azt mondják, varrógépből a régi darabok igazán jók, és  megbízhatóak. Ha ilyen szépen alakul a kapcsolatunk, akkor gyakran fogok varrásról szóló bejegyzésekkel jelentkezni.

Az élet szép!