2011. május 26., csütörtök

Falikép

Végre elkészült több hónapnyi kínlódás után a filc faliképem!! Zelnicénél láttam és szerettem meg, de akkor még úgy gondoltam, h nem vagyok ehhez elég ügyes. Gyakorolnom kellett előtte egyéb varrogatásokat, meg nem ártott a karácsonyra kapott varrógép sem. (Nem győzöm megköszönni Drága Férjuramnak, és Családjának.)

Az anyagbeszerzéskor azt hittem túl vagyok a nehezén, tekintve, hogy a város majd összes méteráruját végig kellett járnom a színek miatt, a hobbi-boltokról nem is beszélve.

Aztán tapasztalatlan módon jó vastagon kitömtem, végül szétbontottam, és közbéléssel oldottam meg a merevítést.

Beleszaladtam a kezdő varrók egyik hibájába, azaz nem a megfelelő cérnát használtam, így több órányi elfojtott és még több el nem fojtott gondolat öltözött szavak ruhájába a gép mellett gubbasztva. (Mivel még asztalunk nincs, így a gubbasztás szó szerint értendő.)

A szegély is elég nagy fejtörést okozott, de ezúttal tanulok a hibámból, és ha lesz legközelebb, akkor nem így csinálom. Az elgondolás nem volt rossz, csak ekkora méretnél a vászon nem akarta tartani velem a lépést:)

A tépőzáras mütyűrök még készülőben, csak a napocska van az égen.

I have been doing this project for soooo soooo long! It is the price one must pay to gain experiences. I was going round and round the shops for the materials and discovered that my town, being the third biggest in the country is still not developed enough... in a sense at least. Finally, after some steps back I went foreward again and here it is. My first  wallgame for my little daughter and the origin of my following pieces.

Ím a kiságy vége

Próbáltam a cérnával trükközni

A felhők és a nap :)

1 megjegyzés:

Tündi írta...

Megérte a kínlódást! Nagyon jó lett! Kíváncsian várom a rákerülő figurákat és egy játék közbeni fotót :D.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...